Olivérrel normálisan dumáltunk meg hülyültünk. Ilyen is van.

Itt a céges levelezőrendszerben talált levelek lesznek, a két legseggebb, legrosszindulatúbb, legpletykásabb hülye 'csától.

Sent: Friday, October 09, 2009 1:51 PM

To: Koródi Szilvia

Subject: RE:
szerintem is nagyon durva amit művelnek
és bolond a B. h megbízik benne, én nem tenném, bár én neki nem könyörögném
ivssza magam, mindig fényezteti és sajnáltatja magát

figyeld meg, ha ez így megy
dobbantani fog

b. –val nincsenek közös nevezőn
ez látszik, de Fr . igen

és nagyon akar tetszeni –fr.-nak
nem tom miért nem veszi észre B.

nagyon meg fogja szívni, 2,5 fél
év alatt nem tanulta meg kezelni a fiút
From: Koródi Szilvia

Sent: Friday, October 09, 2009 1:49 PM

To: Batho Zoltan2

Subject: RE:
nam megjött az ifjú pár …. J

Én mtam anno b nak hogy
figyeljen Fr ra meg Kr ra de Ő azt mta sz te nem és Ő megízik Kr ban .
Engem azlrt idegesítene a dolog, főleg, hogy B mesélte régebben ,hoyg Kr azért
akart vele szakítani mert b vmi régi srácnak mert irni … Semmi nem volt csak
irogatak de áll Kr teljesen kiakadt, hogy akkor ezek után nem tud benne
megbízni és újra kell gondolni a kapcs tukat. Kis Ego. Ő meg most itt kavar ls
csak az nem látja aki nem Vak… Nem is szivatják azóta a többiek B meg Kr. hogy
egy pár…. megfigyelted?

Azt kell, hogy mondjam, hogy az Enternet nem szenved hiányt seggarcokban, pletykásokban vagy totál süket idiótákban. Ezt a sztorit, kérlek, hallgassátok meg és okuljatok belőle.

Olivér- x320 üzenete:

de ha akarod tudni nekem is van verzióm

te beöltöztél macskanőnek

és nyávogtál

én beöltöztem Batmannek

és futottam

És mielőtt még akárki szó szerint venné a fenti dolgot, ez átvitt értelemben van. (NEM VOLT ILYEN :D)

Aztán egy harmadik fél ezt visszapletykálta egy barátnőmnek, Olika számonkérte Anitát, hogy ne pletykáljon, és különben sem volt köztünk semmi, én csak kitalálom... (de egyébiránt megkérdezte, hogy mit mondtam, milyen volt, meg azért úgy azt nem mondtam, hogy mekkora van neki... ? Szánalom), aztán Oli nekem meg azt mondta, hogy helyre tette Anitát... közben meg azt magyarázta neki, hogy én kavarom a szart és nem is történt semmi.

Hát ezt muszáj volt leírni, hihetetlen, hogy ekkora szarkeverőgép legyen valaki. Na, meg hát hogy utána engem nézzenek hülyének. De végülis ez őt jellemzi legfőképpen és anyám is megmondta, hogy meg kell neki bocsátani, ha nem is kéri, mivel neki ennyi ész jutott.

Csak nehogy egy metroszexuális oktasson ki engem a nyávogásról, héka :D

aztán meg ez volt:

Te meg kapd be, nem? de! :)

Na, már lassan azt sem fogom tudni, h mi az , hogy blog.

Hol is tartottam... Kirúgtak az Enternettől, de lett jobb munkám. Nem , mintha annyira kéne ez év közben, de hát a pénz az mindig jól jön, lusta nem vagyok ILYEN TÉREN és már kurvára unatkoztam itthon a semmittevésben... nekiálltam takarítani. Már nem találtam semmit munkanélküliségem kemény egy hetében, annyira rend volt:)

Hát az új meló meg jobb, mert nem kell telefonálni és hát az Első Számú Közellenséggel sem kell minden nap szembesülni.. bár valami hallottam, hogy pletykál  a hátam mögött, hogy hallanom kéne az ő verzióját arról, hogy mi volt köztünk, de hát erről nem kaptam felvilágosítást, mondván, hogy kérdezzem meg őt. Inkább kapja be szépen lassan.

Szobatársam itt horkol velem szemben, de valami kurvahangosan. Én nem is értem, hogy egy lány hogy horkolhat ennyire. Napok óta én sem alszom rendesen miatta.

Na, ez a mai pletykadolog meg méginkább felbaszta az agyam, úgyhogy ezért van, hogy hajnali 1:46kor itt mókulok még.

Nem vagyok idegbeteg, mérsékelten kibaszott dühös vagyok a mai napra alapból.

Ma volt az első órám fonológiai olvasószeminárium. Érdekes, hogy a fiú vs lány arány olyan 30 vs 70 százalék, még érdekesebb, hogy a fiúk kb ugyanannyira nyálcsorgatva nézik Törkenczyt, mint a lányok. Aztán meg bementem a sípszó... na, jó, ingyenreklám, dögöljetek meg... EnterNetbe, és végre hasznukat is vettem így 5 hónap eltöltése után ott, ingyen nyomtatás miatt. A, persze , aminek a neve valahogy "szaroslista.xls" és akárhányszor ránézek, elfog a röhögőgörcs.

Csütörtökön Diával dajdajjozunk majd, elisszuk a szviccsemért kapott pénzt... :) A holnapi napot meg úgy kezdem máris, hogy igaz, bemegyek pragmatikára, de pedagógiára nem. Minek is az... Kit érdekel voltaképpen a pedagógia... mondjuk valakit biztos, de engem speciel nem.

Kívánságlista Nr. egymillió:

1, péééééééénz (sok. Lehessen úszni benne. Mint Dagobert bácsi)

2, nyugalom

3, hogy Olivér is szívjon egy kicsit már.

4, 8 óra alvás EGYHUZAMBAN

ja, nincs most más:)

És már csak egy napot dolgozunk együtt puszipajtival :( de szar lesz nélküle...

Ma bementem dolgozni. Szombaton. Este Hajógyárin voltunk, szóval jó sokat aludtam. :) Aztán indítottam vagy 5 hívást, csináltam egy szerződést, úgyhogy inkább be se írtam magam, egy idő után csak msneztem.

Leosztottam az egyik sales-es faszit ma :D Panaszkodott, hogy volt egy csaj, akit megdughatott volna, v mi, de mégsem tette, mert nem akar tőle semmit, aztán mondtam neki, hogy még jó is, mert aztán számolhatott volna a lelkiismeretéve, ha van, hogy kihasználta a csajt... később kiderült, hogy exemnek nem mondható exem mellett ül és tudja, h ki vagyok. Ennyi.

Hogy a fenében van az, hogy vééégre valahára... négy hónap eltelte után találok egy normális embert azon a kedvesaranyoscukikis munkahelyen és ő is otthagyja egy hét múlva. Mi ez, ha nem kibaszás.

Olyan fless, hogy napi minimum nyolc órát dolgozom 4 hónapja megállás nélkül, erre a gépem megadja magát (tényleg, nincs valakinek egy feleslegessé vált muködőképes alaplapja?), O meg én szakítunk, (vagyis nem is volt kapcsolat, miket beszélek, vazze), egyedül lakom és olyan leszek, mint Annamari, egyfolytában csak panaszkodom. Komolyan, aaaannyira szeretnék egy olyan napot, amikor úgy kelek fel, hogy na, van értelme ennek az egésznek, bemenni dolgozni meg lóf*sz. Nem a munkával van a bajom, csak legyen már valamim mellette, vagy az, hogy ha hazajövök, itt van valaki, akivel beszélhetek, vagy ha nem döglött volna ki a gépem, legalább orrba-szájba nézném a sorozatokat és nem azon járatnám az agyam egész nap, hogy Olivérnek mire van akkora pofája, hogy ő hagy ott ukmukkfukk és amikor naponta 20x eljön mellettem, egyszer sem képes még csak köszönni sem. Azt kell hogy mondjam, hogy

AKURVAÉÉÉLETBEMÁR

Azért blogolok megennn, mert dolgozom és nincs kedvem telefonálni. Őszintén remélem, hogy egyszer a főnököm szeme ügyébe kerül ez a blog, muha, nem sokáig lesz munkám, asszem.

Nem iszom többet, mert ha mégegyszer iszom telefonálni is fogok és az senkiek nem lenne jó, csk még kényelmetlenebb lenne ezután bejönni dolgozni.

Hihetetlen, olyan, mintha 8 órája itt lennék, pedig még csak 3. Sose lesz vége enek a napnak :O

Reggel csörgött az órám, lenyomtam, mondom visszafordulok aludni, fél óra múlva felébredtem, mert azt álmodtam, hogy a Ferenc körúton kerget két csöves, én meg a villamossíneken futok előlük. Mondom, ennél jobb már nem is lehet, elhúztam jegyet beíratni (beírtani...:) ), elmentem dolgozni, 20 percet msneztem a munkahelyről, aztán hazajöttem, kiosztottam Rékát, elmentünk kajálni, hazajöttem, Béke téren 40 centis víz állt, egy csaj térdig gázolt benne, a busz meg fél alvázáig... jóvót, szépvót, megvót, most nézek egy Gossip Girlt.

Ma levizsgáztam britlitből (jobb esetben). Jött apám, hogy hazacuccoljon, ami nem kell nyárra ( mint pölö télikabát, csizmat, szótárak, eetécé). Ez alatt azt kell érteni, hogy felhozta a csodálatra méltó 18 éves kis barátnőjét, az ő öccsét és a kiskutyájukat (nemvicc) és elvárta volna, hogy én hagyjam félbe a britlit vizsgámat, mert nekik ötre Siófokon kell lenniük. Hát no comment. Az volt a legszebb, hogy KÉZEN FOGVA JÖTTEK, szóval még azt se hihették az emberek, hogy a tesóm a csaj... Persze húgom lehetne, de nem baj. Miért nem szarom le, hogy mit gondolnak  már mások... Mondjuk az a kisebbik ügy, hogy mások mit gondolnak: én mit gondolok. Szerintem annyira undok fejet még nem mostanában vágtam.

Mellesleg szólva, mondom apámnak, hozzon vmi kaját már nekem otthonról, mert saccperköbgyök egy hónapja nem voltam otthon, kicsit már ennék vmi normálisat... Erre hoz egy ilyen tíz centi átmérőjű (se) Tesco gazdaságos pizzaszeletet (amit annak csúfoltak). Hát kb ilyet én is tudok venni is meg még csinálni is (csak ahhoz lusta vagyok). Most mit mondjak, apám sose volt az  a kifejezetten törődő fajta, főleg, hogyha rólunk van szó a tesómmal. Persze biztos vann benne a törődésnek halvány kis szikrája, ez a csaj nem véletlenül lehet vele egy éve, csak biztos annál jön ki, akihez érdeke fűződik. Szomorú, de apámnak nem fűződik érdeke hozzám.(se)

Délután megint elkapott ez a fenétseérdekelazélet-hangulat, illeve hát mintha ki se jöttem volna belőle, reggel azzal nyitottam ki a szememet, hogy bazzz, már megint reggel van, ezt nem hiszem el, ha alszom, legalább nem jár az az agyam meg blabla. Olyan öt körül jobban lettem (nagy beszólás: "Tessék, most te fogsz stukálni, háháhá, te szopsz!" xD nagyon nagy), azóta meg tengek-lengek, elvileg holnap este valami normális hangulatban hagyom el a gépem táját már (rajta leszek az ügyön, positive reinforcements, sötöbösötöbö)

Ha valakinek van valami normális "hogyan hagyjuk abba a depizést csokizabálás nélkül"-receptje, szeretettel várom a facebookjunky@hotmail.com címre.

Egyszerűen ma nem érzem jól magam a bőrömben.

16 walls

My bags were busted at the seams
I was fleeing from more than broken dreams
Had my one-way ticket to Neverland
where fairytales were forever banned.

Verse 1:
I put up walls, one by one
Everytime I got hurt, another got done.

Chorus:
There was something I’ve been meaning to do. (find you)
I’ve got 16 walls to break through (to love you)
Something’s got to give for me to take
so 16 walls are coming, coming down today.

Verse 2:
I stop to breathe, look for the view.
I got no response when I called out to you.
Fall to my knees and I collapse to the ground.
I try to scream but I can’t make a sound.

Chorus

Bridge:
Deep connection mixed with lust
mind heart body unanimous.

Verse 3:
There’s a clearing in front of me
a pile of rubble at my feet
One step over and now i’m free
I can be who I want and I want to just be.

There are certain things in life where you know it's a mistake but you don't really know it's a mistake because the only way to know that it really is a mistake is to make that mistake and go, "Yup, that was a mistake". So really, the bigger mistake would be to not make the mistake because then you'll go about your whole life not knowing whether it was a mistake or not

Hát majd meglátjuk akkor.

Arra ébredtem reggel, hogy süt a nap. Aztán vihar lett kint. Aztán bent is, amikor Dóri meg Betti nekiálltak ordítani az ajtó előtt. De most megint süt a nap... és Dóriék is befogták:)

Tegnap megszólalt az ébresztőm és úgy döntöttem, hogy neekm se erőm nincs felkelni, se pedig eldönteni nem tudom, hogy mit vegyek fel, nincs erőm kivasalni a hajam meg lezuhini, szóval úgy döntöttem, inkább visszafekszem. Dél körül felébredtem, Klaudia hazament, én meg egyedül maradtam. Jön a folyosó informatikusa, hogy nem jó játék a netkábelt kihúzogatni, mert minket fognak lebaszni kolinetről. Jóvan, mondom, aha. Aztán egyik volt cukorbogyó szobatársamnak ki volt írva MSN-re, hogy báttya mondta, hogy akkor feljön és nem is tudom mit csinál a nem is tudom milyen jelzőt használt rám, szóval velem. Na, jó, letiltottam, felmentem Barbihoz totál rottyanás állapotban (zuhiból kijött kócos hajjal, nulla smink, meg nemtom), bejön Robi, mondom, pont ez kellett most nekem. Erre mondja, hogy midegy, már úgyis megismer a lábamról is... Mondtam, h jójó, dumáltunk, lejöttem, ő meg mondta, h mielőtt megy haza, majd lehet lenéz. (ez sose törént még meg ezelőtt....) Közben visszajöttem, egy rakat informatikus meg diákbizes kopog az ajtón, hogyha mégegyszer előfordul, hogy netkábel meg nem tudom, akkor bizony ki leszünk baszva a koliból rövid úton, de ha mégsem, akkor meg fél évig nem lesz net, blablablabla. Jól van, mondom, ennyi elég lesz ebből a napból. Feljött végre MSN-re az aktuális nagyő, elkezdtem dumálni vele, erre már megint kopognak, mondom, ha még vki felhúz, rosszul leszek... Lejött Robi. Hozzám. Azt hittem, eldobom az agyam, ekkora armageddont, egyikkel msnezek, a másik meg házhoz jön... :) Erre Barbi rábeszélt, hogy hagyjam most kicsit  a másik jofilyut, lépjek le szépen msnről mert úgyse sok ilyen alkalom lesz. Hát na ja. Aztán Robi úgy éjfél körül elment, jött Dóri melegváltásban, szóval kurvasokat aludtam. Éljen a koli.

iFru3G says:
*hallod
*steve jobsnak májátültetése van
*genya
László says:
*ja hallottam hoyg szarul van
*:(
iFru3G says:
*na
*ez az igazi geek-communication
*:D

Az előbb néztem mások blogjait, hogy ötlelet merítsek, hogy hogyan ne nyavajogjak, de úgy látom, ez senkinek nem megy, háháhá.

AZt még nem írtam, hogy kiköltöztem a 309-ből, mert a hülye picsa volt szobatársam olyan hisztirohamot levágott, hogy kaptam a cuccomat múlt csütörtök reggel és az első busszal mentem haza, hogy én ezt nem tolerálom. Én aláírom, hogy stresszes az ember vizsgaidőszakban, de hogy EZ rajtam verte le az egészet... Valamelyik nap pl közölte velem, hogy én SEMMIT NEM CSINÁLOK. Kicsit... hogy is mondjam... meglepett a dolog, mivel gyakorlatilag sose találkozunk, mert én dolgozom, meg itt se nagyon vagyok általában, meg amúgy köze sincs hozzá, még ha semmit sem csinálok (ezt is elmondtam neki, mert akkor még azt hittem, ér valamit, ha beszélek hozzá, de a saját hangján kívül úgysem hall meg semmit) Aztán nekiáll hisztizni, mint egy óvodás és Facebookra kitenni azt a status update-et, hogy ő szebb, okosabb és több a barátja nálam.... Akkor már otthon voltam és úgy ültem a gép előtt, hogy na, most pofoznám fel, ha ott lenne... Hát mintha féltékeny lennék rá kb. AZtán így emiatt záros határidőn belül ki is költöztem, természetesen hozva minden cuccomat, mint pl tévé, szendvicssütő, switch (;)), ilyenek. A szobában semmi sem maradt gyakorlatilag, csak a hűtő, ami még mindig az enyém pl. Robi fel is ajánlotta, h segít kihozni (háháhá) Aztán töröl ezek után Facebookról és írt egy üzenetet...

"Fruzsi, csak a tisztázás végett:
SEMMI OKOD a megsértődésre"

"A kiköltözéseddel pedig azt is megerősítetted, hogy nem akarsz további kapcsolatot fenntartani velünk, tehát már nem vagyunk "barátok" (ha úgy gondolod, hogy igen, akkor megértem a meglepődöttségedet, hogy letöröltünk). De nézd az előnyét: legalább nem kell állandóan a mi adatlapjainkat csekkolnod, hogy éppen, mit írunk ki, és nem fogod így magadra venni!

Mondjuk engem sem kell félteni, meg is írtam, hogy

Én nem csekkolgatom az adatlapodat, eszem ágában nincs, de ha már úgyis annyival okosabb vagy, kitalálhatod, hogy news feedben kiadja a status update-jeidet.
A kiköltözésemről meg még annyit, hogy nem csak ebben az egy hétben, hanem még utána is szúrós szemmel néznél rám, ha feljebb merném emelném a hangerőt és neked nem akarok elszámolással tartozni arról, hogy mit csinálok (bár szerinted úgyis semmit).

Mr R did say he would like to be on my IM list. Fru likes this a lot.

Tegnap este krónikája:

Magyaricsra tanulnék. Betolok egy energiaitalt, nekiállok olvasni a jegyzeteket. Jön Klaudia, tök beteg. Főztem neki teát, mondom, menjünk má ki dumálni, m Rékáék tanulnak. Kimegyünk, ülünk kint egy fél órája, jön Robi meg egy hülye haverja. Robi nagyon édes meg aranyos volt, rohaggyak meg még kavarni fogok vele.... Mindegy, illetve nem, csak most mindegy. Elég a történethez, h kint voltunk egy jódarabig és jönnék be, erre kizártak a szobából. Klaudiánál aludtam. Jegyzetek, nuku. Így jár, aki hangoskodik... (?)

Reggel megyek le a lépcsőn, sájni, csillivilii, ki volt vasalva a hajam meg akkor tettem pont fel alapozót, és ma van a szerencsenapom, jön szembe Robibéjbe. Mondta. h sok szerencsét a vizsgámhoz, egyem meg, lett is. Nem tudtam semmit ugye, az előttem ülő csaj meg olyan szép nagy betűkkel írt... :P

Aszongya nekem a blogponthu:

Rövid időn belül túl sok oldalt töltöttél le, ezért rendszerünk kitiltott egy napra. Részletekért írj a support[kukac]blog[pont]hu-ra.

Amikor nem is csináltam semmit. :O nabazeg, átteszem hamarosan az egészet blogspotra, ez szar amúgy is.

Na, életemben először megvolt az olyan bebaszás, amikor, most, hogy ijózanodtam, csak villanásokra emléxem abból, amit csinátunk. (Klaudia, Dóri meg én) Mégpedig:

- köpködtük Betti párnáját

- Dóri belepisilt Betti poharába, aztán visszahozta

- Klaudia ki akarta bontani a borosüveget, de nem ment neki és átvitte Gáborkához

- Klaudia meg én egy esernyő alatt egymásba kapaszkodva a Béke téren ordítva visítjuk a PokerFace-t meg az I Kissed a Girl-t, természetesen kurvahamisan

- mintha lent is lettünk volna a másodikon, hogy megnézzük az oroszokat

- asszem, az egyik orosz tüzet kért Dóritól... v Klaudiától

Hát, ennyire emlékszem úgy este nyolc óta (fél öt van)... Reggel nagyon fog fájni a fejem...

Ezt a képkommentelést most találtam. Szerzők: Franky (buzihaver) meg én

Fru:

Ma töredelmesen bevallottam Rékának a robisztorit, amire ő mondta, h őt Robi csak annyira érdekli, mint egy barát, meg h ja, ha ennyire bejön nekem ő, akkor fasza, este megyünk is fel Robihoz bandázni :) Mondtam, h most nemkösz, de majd esetleg egyszer. :P Ilyen is előfordul.

Megkaptam a SIM-kártyámat, beletettem a telefonba, a hülye seggfej Nándi meg nem ütötte ki az alapból T-mobile-os telefont, így nem tudom használni. Szerintem ilyen már nincs.